Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták.

Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt. Hamvazó szerda nevének eredete: az őskeresztények vezeklésként hamuval szórták be a fejüket.

A tavaszvárás egyik népi megfigyelése február 2-hoz, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához fűződik:
Ezen a napon felébrednek-e téli álmukból és kijönnek-e barlangjukból a medvék? Most derül ki meddig tart még a tél!

 A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

WALDORF

JÁTSZÓHÁZ

2010. január 21-én, csütörtökön

17 órától

Játszani hívjuk az iskolába készülő és a

kisiskolás gyerekeket.

Mire számíthatnak a résztvevők?

- versek, dalok tanulására,

- játékokra, melyekben sokat mozoghatnak,

- mesehallgatásra,

- kézműveskedésre

a Waldorf–pedagógia módszertana szerint.

A foglalkozásokat a

Vadrózsa Waldorf Iskola tanárai vezetik.

Helyszíne:

9161 Győrsövényház, Gárdonyi G. út 45.

Tel: 30/ 309 11 95

Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népnek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs - a három királyok - Gáspár, Menyhért és Boldizsár - a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt. A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Ma is szokás még a vízkereszt napi házszentelés. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felirja a G-M-B betűket és az évszámot.

újévi köszöntő

adjon az új év,
amit a régi nem adott :
nevető örömet,édes bánatot,
adjon az is, aki még nem adott,
hidegben meleget,melegben árnyékot,
kálváriánkban könnyű keresztet,
szőlőtőkénkre nehéz gerezdet,
ha száraz a mezsgye adjon az ég,
bőséges esőt,de ne legyen jég,
fagyosszentek ne hozzanak veszélyt,
gazdaszívekben ébresszenek reményt
minden haragos béküljön jóra,
kaszálókon viruljon pünkösdirózsa,
adjon az isten mindig jó napot,
templomainkba áldásos papot,
ültessenek a kertbe legalább egyet,
teremjenek fáink roskadva meggyet,
búzatáblákba kevesebb egeret,
adjon az isten puha kenyeret,
adjon nekünk,ha nem is kérünk,
boldog szerelmet,ameddig élünk.

http://www.jacquielawson.com/preview.asp?cont=1&hdn=0&pv=3119127

Katt a képre

 A harmadik vasárnap angyala
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

A második vasárnap angyala

A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében.